Nemrég láttam újra a Kapj el, ha tudsz! című filmet, Leonardo DiCaprioval a főszerepben.
A film igaz történet alapján készült, Steven Spielberg rendezésében.
A történet egy szélhámosról szól. Frank William Abagnale, az Amerikai Egyesült Államok addigi legfiatalabb szélhámosa volt, aki 1964-1967-ig sikerrel adta ki magát a Pan Am Légitársaság másodpilótájának és több mint kétmillió mérföldet repült ingyen. Ez idő alatt egy georgiai kórház vezető rezidens gyermekorvosa volt, valamint Louisiana állam szövetségi igazságügyminiszterének asszisztense.
Csaknem négymillió dollárt szedett össze hamis csekkekből 26 országban és mind az ötven államban.
Mindezt a 19 születésnapja előtt.
S hogy mi volt ennek a figyelemreméltó fiatalembernek a titka?
Valószínűleg az egyik titka az, ami minden szélhámos sikerének a titka: Jól választotta ki az „áldozatait”. A másik a megjelenése, a fellépése, a jó kommunikációs készsége és nem utolsó sorban a rendkívüli intelligenciája.
Amikor elkapták, a 12 éves letöltendő szabadságvesztésből csak négyet töltött rács mögött, mert az FBI alkalmazta őt, a csekkhamisítók kézre kerítésében közreműködött.
Pontosan nem tudom megmondani, mi volt a fiatalember titka, de van a filmben egy jelenet, ami talán választ adhat erre a kérdésre.
Frank édesapja így szólt az akkor 16 éves fiúhoz:
– Tudod, a Yankees miért nyer mindig? Mert a másik csapat egyfolytában a csíkjaikat bámulja.
Igen, az összes szélhámos arra épít, hogy a legtöbben hagyjuk magunkat becsapni, a látszatra figyelünk, arra, ahogy mondja, nem arra, hogy ki az, aki beszél és mit is mond igazából. Mert ő azt mondja, amit te hallani akarsz.
Hogy honnan tudja, mit akarsz hallani? A szélhámosnak különleges receptorai vannak. Rendkívüli adottságait arra használja, hogy az egyedülálló szenzoraival pillanatok alatt letapogatja a gyenge pontodat és ott csap le rád, ahol a legkevésbé számítasz rá.
Szeretjük hallani a bókokat, ahogy szembe dicsérnek, s közben nem vesszük észre a szélhámos valódi szándékait. Nem akarjuk meghallani, ami a szavai mögött van. Pedig tudjuk, érezzük, hogy valami nem stimmel, de nem figyelünk a vészvillogóra.
Te ne a csíkokat figyeld, hanem azt nézd meg, hogy ki van csíkok mögött! Nézz a csíkos mez mögé, nézz az álarc mögé! Nézz a szerep mögé!
Arra figyelj, hogy mi van a szédítő szavak mögött! Nézd meg a szándékot és ne hagyd magad becsapni!
Pehl Ildikó
pszichoblogger
Foto: www.filmtett.ro, www.wiseeyesports.com
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: